Mikorra érdemes ütemezni és miért ?

A válaszom: minél korábbra, a legjobb, ha közvetlenül az építész tervek elkészülte után. ( Ideális esetben az építész, a lakberendező és a tulajdonos együtt alakítja ki az épület belső elrendezését, nyílászárók helyeit. )

   Miért? Egyrészt, mert az összes szakember arra fog várni, hogy a belsőépítészeti tervezés kész legyen (addig nem tudnak hozzá kezdeni rendesen, vagy sehogy sem a munkához), másrészt, amíg nem állnak a válaszfalak, nincs kész az aljzatbeton a szennyvíz kiállásokkal stb, még lehet korrigálni. És az elmúlt 13 év tapasztalata alapján általában szükséges is. Azt követően is lehet(ne), de nem a legideálisabb. Harmadrészt, a kész tervek után kell árajánlatot kérni a kivitelező szakemberektől, anyagi kalkulációt végezni, hogy mennyibe fog kerülni a belső tér kialakítása.

 

Az építészek épületeket terveznek, de a berendezést csak nagy vonalakban rajzolják be. Az pedig ritkán eredményezi az adott helyiség személyes igényekhez történő igazítását, funkcionális hatékonyságát.

Például:

- Berendezés szempontjából rossz helyre kerülne egy-egy belső ajtó és lehet, hogy rossz irányba is nyílik

- Pár válaszfalat nem úgy kell kiosztani, mint a terveken

- A szennyvíz és csaptelep kiállásokat (főleg fürdőszobában gond) máshová kell tenni

- A konyhát nem az építész által meghatározott funkcionális csomópontok szerint érdemes berendezni, és még sorolhatnám...

   A villanyszerelő és gépész szeretné tudni a kiállásokat, hol, mennyi és milyen típusú lámpa lesz, hol lesznek a csapok, radiátorok...

Ha téglából vannak a válaszfalak, a kőműves vár, ha gipszkartonból, akkor a gipszkartonos, aki továbbá a dekor mennyezet miatt és az esetleges gipszkarton dekoráció miatt is vár - ami természetesen tele van lámpákkal, és lehet rá lesz rögzítve egy fűtőtest vagy egy klíma is -. Halmozódik a "probléma".

Az asztalos sem tud alapvető információk nélkül haladni a rábízott munkával. Tudnunk kell, mekkora lesz a konyhabútor/gardrób szekrény, milyen bútorlapból készüljön, és annak milyen anyagi vonzatai lehetnek - kb. 3,000 - 12,000.- között találkozunk bútorlapokkal -.

A burkoló várja a kerámia pontos típusát, méretét (30x30 cm/30x60 cm/60x60 cm)... amit még meg kell rendelni - akár egy hónapos várakozási idővel számolva, amíg kézhez kapjuk a terméket a döntés meghozatalát követően -.

Nem is sorolnám tovább, mert kifogyhatatlan mennyiségű kérdés merülne fel - és a kültérről még nem is beszéltünk -.

 

   Jól látható, hogy a belsőépítészeti tervezés közvetlenül az építészterv megvalósulása után következne, majd ezután kell a kivitelezőktől az árajánlatokat bekérni.  Sokszor építkezés közben jönnek elő azok a kérések, amik a meglévő háztervek elkészülése közben és után - sajnálatos módon - nem merültek fel. Morgolódás, feszültség, az árak növekedése... Ezt mind el lehet kerülni a 3D Tervezéssel!

 

További előnyei között szerepel még, hogy pontosabban lehet kalkulálni az árakkal. A kivitelezők konkrét kiviteli terveket kapnak fotórealisztikus látványtervekkel, amik segítségével könnyebb megvalósítani az adott munkát, és pontosabb árat lehet adni a Megrendelőnek. Hatékonyabb lesz a kivitelezés, az anyagiak is sokkal átláthatóbbak lesznek. Nem beszélve arról, hogy a Megrendelő előre látja, mire fogja költeni a pénzét.

 

Mi döntjük el, hogy a rendelkezésre álló összegből egy átgondolt, jól kitalált, feszültségmentesebb módon vágunk bele az építkezésbe/átalakításba vagy sem.  A lehetőség adott!

Szatmári István